Egy máshol írt, de tökéletesen lakott dal.
Meglepő módon nem George Strait írta az „Amarillo by Morning ” című dalt. A dalt 1973-ban szerezte Terry Stafford és Paul Fraser , a rodeós élet kihívásai és az azzal járó áldozatok ihlették. De amint Strait bekapcsolódott, minden a helyére került. Modern cowboyként alkotott képe, a rodeó világához fűződő kapcsolata és visszafogott előadásmódja ritka és kézzelfogható hitelességet kölcsönzött a dalnak.
Minimalista elrendezés, amely az érzelmeket szolgálja
Strait Blake Mevis által producált verziója az egyszerűséget sugározza: akusztikus gitár, lap steel gitár és hegedű szövi át a hatalmas és éteri hangzásvilágot. Johnny Gimble hegedűbevezetője legendássá vált. Strait nyugodt és kimért hangja hagyja kibontakozni a történetet. Semmi sem erőltetett, minden sugallt, mintha minden hang tiszteletben tartaná a körülötte lévő csendet.
Egy finom forradalom az 1980-as évek countryzenéjében.
Egy szintetizátorok és látványos produkciók által uralt évtizedben az „Amarillo by Morning” a gyökerekhez való visszatérésként hangzott. Mindenféle kiáltvány vagy provokáció nélkül a dal alapvető változáshoz járult hozzá: egy narratívabb, minimalista countryzenéhez, amely hűbb az eredetéhez. Utat nyitott egy egész generáció neotradicionalista művészek számára, és tartós hatással volt a műfajra.
Egy örökség, amely nemzedékről nemzedékre fennmarad
Az évek során ez a dal George Strait koncertjeinek állandó dalává és számos művész számára meghatározó elemmé vált . Énekelték, csodálták és elemezték, soha nem veszítette el erejét. Még ma is rendszeresen szerepel minden idők legnagyobb country dalainak listáján, és továbbra is visszhangra talál azokban, akik azonosulnak vele.
Vannak dalok, amik velünk együtt öregszenek, mások velünk együtt érnek, és az "Amarillo by Morning" kétségtelenül azok közé tartozik, amelyek minden egyes hallgatással egyre mélyebbek lesznek.
