Vettem egy furcsa kerámia befőttesüveget egy tavaszi hagyatéki vásáron. A teteje közepén egy ujjnyi lyuk van, és kézzel festett virágok vannak rajta. Nincsenek szagai, belül teljesen üres. Tudja valaki, hogy mi ez a valami?

Az üveg formája egy tipikus kerek edény formája, a fedél kialakítása mégis korántsem szokványos. A közepén lévő lyuk nem véletlen; úgy tűnik, a formatervezés szándékos része, precíz kidolgozással. Ez arra utal, hogy az üveget többnek szánták, mint pusztán dísztárgynak.

 

 

 

A kézzel festett virágdíszek a 19. század végén és a 20. század elején népszerű mintákra emlékeztetnek, amelyeket gyakran láttak személyes higiéniai és sminktermékeken. A virágmotívumok kombinációja és a különös fedéldizájn arra engedett következtetni, hogy ennek az üvegnek valamilyen konkrét, a személyes higiéniához kapcsolódó funkciója lehetett.
3. Mi az a porcelán hajvevő?

lásd a következő oldalt

 

Némi kutatás után felfedeztem, hogy a titokzatos üvegem valószínűleg egy hajgyűjtő edény volt, ami a viktoriánus és edward korban egy gyakori háztartási eszköz volt. A hajgyűjtő edényeket arra használták, hogy összegyűjtsék a hajat a keféről vagy fésűről, amit aztán különféle célokra használtak fel, például tűpárnák töltelékéül vagy hajművészet készítésére.

 

 

 

A jellemzően porcelánból vagy kerámiából készült hajtartók gyakran a női piperekészlet részét képezték, olyan tárgyakkal együtt, mint a púderes tégelyek és a parfümös üvegek. A fedélen lévő lyuk lehetővé tette a haj könnyű elhelyezését, míg a díszes kialakítás biztosította, hogy zökkenőmentesen illeszkedjen más ápolási kellékekhez.
4. Hogyan használták a viktoriánusok a hajszálreteszelőket a mindennapi ápolásban
A viktoriánus korban a személyes ápolás bonyolult rituálé volt, és a hajkefék gyakorlati szerepet játszottak ebben a rutinban. A hajkefe után a nők kivették a laza tincseket a keféből, és a fedél lyukán keresztül a kefébe helyezték. Ez nemcsak a mosdószekrényeket tartotta rendben, hanem lehetővé tette az összegyűjtött haj újrafelhasználását is.
A hajat akkoriban értékes erőforrásnak tekintették. Hajpólók készítésére lehetett használni, amelyek divatosak és gyakran szükségesek voltak a kor bonyolult frizurái miatt. Ezenkívül a hajat néha bonyolult ékszerekbe szőtték, vagy tűpárnákba tömték, hogy a tűk élesek maradjanak.
5. Hajszálas vevőegységről tanúskodó tervezési részletek

lásd a következő oldalt